Az esküvői játékokról
Több esküvői blogot olvasgatva úgy láttam, hogy érdemes néhány szót ejteni az esküvői játékokról. Rengetegszer hallom (olvasom), hogy "nem akartunk játékokat, de mégis volt, én nem szeretnék az esküvőmön játékokat",
stb. Persze ennek az ellentéte is igaz, van olyan ifjú pár, aki kimondottan kéri a játékos feladatokat.
Igen kényes téma. A játékokat a vőfély (ceremóniamester) is kezdeményezheti, de az ifjú pár kifejezett kívánsága is lehet az, hogy a vőfély szórakoztassa játékokkal a vendégeket. Véleményem szerint, ha a zenész minőségi munkát végez, nem is nagyon jut idő ezekre. Jól kell felépíteni az este menetét, és akkor jut idő a táncra és a pihenésre
is, hogy közben nem unatkozik a násznép. Ebben kap nagy szerepet a vőfély!
„Nem akarunk menyasszonyrablást!”
Ez a mondat sokszor hangzott már el megbeszéléseken. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt nemigen tudjuk megtiltani a násznépnek, de fel tudunk rá készülni. Kiemelt szerepet kap a megbeszéléskor a menyasszonyrablás, hogy abból kínos helyzet helyett egy nagyszerű eseményt kerekítsünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy én buzdítom
a vendégeket arra, hogy lopják el a menyasszonyt.
„Nem akarok sepregetni!”
A menyasszonytánc közbeni sepregetést általában nem a vőfély, hanem valamelyik vendég kéri. Hiszen ők szórják szét az általuk összegyűjtött aprópénzt. Ez azt a célt is szolgálhatja, hogy eltereljék a vőlegény figyelmét a menyasszonyrablásról.
Sokáig lehetne még boncolgatni ezt a témát, de száz szónak is egy a vége: Ha akarjátok lesz játék, ha nem akarjátok, akkor nem lesz!
